Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tagolt testű csalihal

2013.08.07

A legyes, ill. légykötős oldalakat, blogokat böngészve akadtam rá erre a "receptre" (http://dronsworld.blogspot.hu/2013/07/articulate-baitfish.html) Peti Balázs blogján, s mindjárt nagyon megtetszett. Beindította a fantáziámat is, mi lenne, ha megkötném, s ezzel próbálnám becsapni a balinokat a kánikulában? Őszintén szólva, mióta tart ez a nyári forróság egyetlen értékelhető, cirka 1,5 kg-os balint sikerült fognom a Dunán. Pedig a halak esznek most is, amit a hatalmas rablások, partra kivert snecik nyomatékosan igazolnak is. De bármit kötöttem mostanában az előke végére, az egy kivételtől eltekintve, még lekövetést sem tudtam kicsikarni.

Átgondoltam mi az, ami nekem is van, ill., ami nincs, azt mivel helyettesíthetem. Az eredmény az lett, hogy horgom és kötöző cérnám van. Ez nem volt túl biztató. Emlékeimben volt valahol egy tekercs rugóacélom, a régi orsók felkapókarjaiban lévő ollórugók pótlására szereztem be anno (gyakran eltörtek). Egy fél szekrénypolc kipakolásával megtaláltam, a vastagsága a mérés szerint 0,7 mm. Oké, drót letudva. Palmer zsenília, ez már fogósabb volt. Megrendeltem, de amire megjön, az jelen "állapotomban" túl késő. A helyettesítő anyag a Hends gyártmányú spectra dubbing gyöngyház-fehér színben, dubbing loop-ban felcsavarva. Ez is pipa. A farok anyaga. Fogalmam sincs, milyen a slinky fiber, egy biztos, nekem nincs. Így aztán organza szálak + némi fekete műszál (ajéndékos táska füle) lett a farokúszó alapanyaga. Epoxi szemekkel jól el vagyok eresztve, mivel ezeket már régóta magam állítom elő.
Ezután következett az ízek megformálása a rugóanyagból. Két fogóval, satuval, az abba befogott tüskével röpke 1 órácska alatt el is készültem a 3 darabbal. Kész voltam én is. Fizikai és idegi állapotom rendezéséhez itt beiktattam némi pihenőt.
A kötés, ill. ezen belül az egyes részek összekapcsolása relatíve már egyszerűen és gyorsan ment. A fazonírozgatással (nyírás) még elpepecseltem egy kicsit. Aztán alkoholos filccel beszíneztem, majd UV-gyantával felragasztottam a szemeket, s kész volt az új műcsoda. Gyorsan egy vizes teszt a csap alatt, hogy hogyan néz ki nedvesen. A mozgását itt nem tudtam kipróbálni, ehhez a mosdónk kicsi, de gondoltam, délután majd azt is megejtem a Dunán, a monostori szigetoldalban. A légy maga szárazon (lásd a képeken) és nedvesen is elég jól mutatott. De vajon hogyan szuperál dobás közben és a vízben?
Szerda délután, öt óra előtt a Dunán voltam. Rekkenő hőség, valamint furcsa pillantások fogadtak. Ki ez a hülye itt, hosszú nadrágban, hosszú ujjú ingben, kalapban és csizmában ilyenkor? Nem magyaráztam el nekik. Felballagtam a roncs fölé, s onnan lefelé haladva dobáltam a vizet. Amitől tartottam, hogy a dobás közben összeakad a légy, nem következett be. Ennek örültem. Annak már kevésbé, hogy a balinok nem voltak sehol, legalábbis rablást nem láttam, hallottam. Én azért csak dobáltam szorgalmasan tovább. Egy sekélyebb, gyors, erősen burványló részen, ahol sok nagy kő volt a mederben aztán majdnem megtörtént a csoda. Egészen a part közelében, amikor a kövek fölött áthúztam a csalit, valami utána iramodott, de nem fogta meg. Ez lelkesítően hatott, hogy csináljam csak tovább, majd meg lesz az eredménye. Közben elment fölfelé egy kiránduló hajó. Tulajdonképpen nem szólhatok semmit, nagyon szolidan ment, s nem okozott extra hullámverést. A cucc be volt dobva, s én arra figyeltem, hogy a hullámzásban a csizmám belseje száraz maradjon. Nem volt több néhány másodpercnél, amíg laza volt a zsinór, de ez is elég volt ahhoz, hogy a csali követ, vagy fát (ami a kövek közé beakadt) fogjon. A 0,7-es drót ízek miatt elég nehéz lett, ezért süllyedt olyan gyorsan. Próbáltam kiszabadítani, de nem sikerült. Ennyit görcsöltem érte, dolgoztam rajta, halat sem adott és már be is kell szakítanom? Ezt nehezen emésztettem meg, de hát nem tudtam mást csinálni. Élt húsz dobást, nem adott semmit, béke poraira. Mivel csak egy darab volt belőle, másfajta sztrímer került a zsinór végére. Azzal is csak egy kölyökbalin sikeredett.

Leplezetlenül csalódott voltam. Főként azért, mert nem sikerült vele halat fogni. Ugyanakkor azt pozitívumnak értékeltem, hogy jól mozgott, dobás közben nem akadt össze. Természetesen fogok még ilyen halacskákat készíteni, hiszen már meg is rendeltem a palmer zseníliát. Drótot viszont biztos, hogy vékonyabbat kell használnom, különösen, ha balinozni akarok vele.

 

Komárom, 2013. 08. 07.

 

Ammonite


 

 

A mappában található képek előnézete Tagolt testű csalihal

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

link

(McFly, 2013.08.16 09:27)

Felkerült közben a "hivatalos" GC légykötés is a fejlesztők oldalára. Kábé ugyanaz.
http://flymenfishingcompany.org/wp-content/uploads/2013/05/TyingWithTheArticulatedFish-Spine.pdf

Re: link

(Ammonite, 2013.08.16 10:02)

Nagyszerű, köszönöm a linket!
A kígyózó mozgás kulcsa talán az ízek kialakításában van! Én az egyes részeket úgy készítettem, hogy a két fül (eleje, vége) u. ú. állt. Itt 90 fok van közöttük! Ezt ugyan macerásabb lesz meghajtogatni, de kipróbálom így is.
Köszi még egyszer!

gc légy

(McFly, 2013.08.14 13:39)

Tök jó, tetszik! Tegnap különben megrendeltem a gyári FS készletet, meg CCT testanyagot, amiből a Game Changert is kötötte a srác. Meglátjuk, mi sül ki belőle, próba darabokat egyébként már én is alkottam, gémkapocs gerinccel. Viszont elmaradt a kígyózó mozgás, valamit eltoltam.

Re: gc légy

(Ammonite, 2013.08.14 23:31)

Szia!
A kígyózó mozgáshoz, legalábbis ahhoz, ami a demón látható, szerintem valamilyen aszimmetria kell, ill. gyakori irányváltoztatások a vontatásban (behúzásban). Azóta megjött a Wapsi palmer zsenília és már kötöttem újat, sőt, már pecáztam is vele, de eddig nincs eredmény. Az újat viszont legalább még nem szakítottam be :-))!