Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Két legyezős nap a Crisul Repede-n

2009.08.09

Két legyezős nap a Crişul Repede-n

 

Július végén a szabadságom alatt hazalátogattam szülőföldemre, Békés-megyébe. A kedvezően alacsony, gázolható vízállást kihasználva öcsémmel elugrottunk a Sebesre, az újirázi hídhoz.

Kedd koradélután, dinnyeérlelő melegben érkeztünk a folyóhoz. A helybeli fiatalok közül már sokan fürödtek a híd alatti részen. Nekik is melegük volt. A vízmérce –40 centimétert mutatott, a víz tiszta volt.

A beöltözés után, szokásunk szerint, terepszemlét tartottunk a hídról, hogy hol vannak a halak, ill., hogy mennyi van és mekkorák. Gyakran nem járunk ide, de meglepődtem, hogy komolyabb domolykót (0,5 kg felettit) egyáltalán nem láttunk. No, sebaj, ha már itt vagyunk, megpróbáljuk, a kis hal is hal, s egyébként sem megenni, csak megfogni akarjuk őket.

A víz az első egy-két perc után tényleg kellemes volt. A fenék itt köves-homokos, s a kis víznél kilátszottak a régi fahíd vörösfenyő cölöpjeinek csonkjai.

Testvéremnek ez volt az első legyes próbálkozása. Egy 4-es és egy 5/6-os bottal, a hozzájuk illő úszó zsinórral és szárazlegyekkel próbálkoztunk (némi dobástechnikai útbaigazítás után).

Nehezen indult a dolog, az első halacska jó félóra után akadt horogra nekem. A hídtól felfelé indultunk a vízben, s a bokrok alját, a partszélt, ill. a hínársávokat céloztuk. Lassan a halak is megéheztek, mert egyre gyakrabban fogtunk, igaz nem nagyokat, csak az apraját. Az eredményes légy a polibogár volt. Én ugyan próbálkoztam hagyományos szárazokkal is, de be kellett látnom, hogy az nem érdekli a halakat. Az ok vélhetően a hanghatás hiánya volt (a hagyományos legyeknél). A polik a vízre érkezéskor jól hallhatóan „pluttyantak”, s ez azonnal felkeltette a halak érdeklődését. Próbáltam a legyet hosszabban úsztatni és húzni is, de ezek sem voltak hatásos technikák (a polinál sem).

Hat óra után erősen megszaporodtak a szúnyogok, s a halak kapókedve is jelentősen alábbhagyott. Na meg mi is kitikkadtunk rendesen a nagy melegben és alsó végtagjaink alaposan ki is áztak, így befejeztük az első napot. Fogtunk 30-35 domolykót. A legnagyobbak is maximum 25 centisek voltak.  

 

Két nappal később újra ott voltunk, csak most kicsit korábban érkeztünk. A vízállás -52 cm, az idő pedig hasonlóan meleg volt. A dolgok most is a korábbiak szerint működtek, azzal a különbséggel, hogy most kevesebb halat fogtunk, viszont ezek sem voltak nagyobbak az előzőeknél.

 

Összességében jól szórakoztunk, testvérem megfogta élete első legyes halait, s talán a legfontosabb: testvéremmel együtt töltöttem el néhány órát a természetben, s közben régi szenvedélyünknek, a horgászatnak hódoltunk.

 

 

Ammonite   

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Két legyezős nap a Crisul Repede-n